Műszakilag megvalósítható az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezeték megrongált csöveinek javítása ez, de ehhez sok időre és pénzre van szükség - jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Rosszija 1 állami televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.
Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára a Független Államok Közösségének (FÁK) tagállamai hírszerzési főnökei moszkvai tanácskozásán pénteken azt mondta, hogy egyre több komoly kérdés merül fel az Oroszországot lejárató kampányok szervezőivel kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki beszéde során megvádolta az "angolszász" hatalmakat - vagyis az Amerikai Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot - az Északi Áramlat gázvezetéinek felrobbantásával. A szeptember 26-án történt incidens óta megindultak a találgatások arról, ki állhat a szabotázs mögött; az Amerikai Egyesült Államok tagadja Oroszország vádját.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője, Szergej Nariskin pénteken azt mondta, bizonyítékaik vannak arról, ki áll az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket ért támadások mögött – írja a Reuters.
A Kreml sajtóosztálya csütörtök délután jelentette be, hogy pénteken, helyi idő szerint délután három órakor (magyar idő szerint délután 2-kor) Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet fog intézni népéhez. De milyen témákat is érinthet az orosz államfő, és ezek milyen hatással lehetnek az ukrajnai háború lefolyására? Nézzük.
Vlagyimir Putyin nemzetközi terrorcselekménynek nevezte az Északi Áramlat gázvezetékei ellen elkövetett szabotázsokat – írja beszámolójában a Sky News.
Teresa Ribera spanyol energiaügyi miniszter szerint szándékos akció volt az Északi Áramlat gázvezetékek megrongálása, és a Kremlhez vezetnek a szálak – írja a CNBC.
Európai biztonsági tisztviselők hétfőn és kedden az orosz haditengerészet hajóit észlelték azoknak a helyeknek a közelében, ahol az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték szivárog – írja a CNN két nyugati hírszerző tisztviselőre és egy a témát ismerő forrásra hivatkozva.
A szövetségesek létfontosságú energiainfrastruktúrája elleni bármilyen szándékos támadásra egységes és határozott választ kell adni – szögezte le a NATO az Északi Áramlat 1 és 2 csővezetéken keletkezett károkkal kapcsolatban csütörtökön kiadott közleményében. Az Európai Unió vezetői a jövő héten tanácskoznak a „szabotázs” ügyében.
Az Északi Áramlat vezetékeken történt robbanások után Finnország nagyon szorosan figyeli felségvizeit – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök. Az északi ország kerítés építését is tervezi az Oroszországgal közös, 1300 kilométer hosszú határszakaszának egyes részeire – írja a Reuters.
A tegnapi napon egészen a 195 eurós szintig emelkedett a gáz ára, miután kiderült, hogy az Északi Áramlat 2 után az Északi Áramlat 1 gázvezetéken is szivárgást észleltek, az emelkedés ma is folytatódik, a reggeli nyitáskor már a 210 eurós szint közelében állt a jegyzés, a kora délutáni órákra azonban enyhülni látszik a piacokra nehezedő nyomás. Az események hátterében orosz szabotázst sejtenek. Ma pedig a Gazprom jelentette be, hogy akár le is állíthatják a Nyugat-Európába Ukrajnán keresztül áramló gázszállítást.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a vélhetően szándékos robbantásban megsérült Északi Áramlat gázvezetékeknél történt incidensről lesz szó, ami tovább mélyítheti az Európa és Oroszország közötti konfliktust. A témával kapcsolatban, és arról, hogy milyen következményei lehetnek az incidensnek, Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az MNB keddi kamatdöntésével foglalkozunk. Az alapkamat szintje 22 éves csúcsra ért, és a jegybank közleménye szerint ezzel véget érhet a kamatemelési ciklus, viszont egyéb szigorú monetáris intézkedésekre továbbra is számítani kell. Arról, hogy a kamatemelési ciklus elérte-e a célját, és hogy milyen szigorításokkal kell számolni a jövőben, Beke Károlyt, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük.
A hét elején robbanások rázhatták meg az Oroszországot Németországgal összekötő mindkét tenger alatti gázvezetéket, az Északi Áramlat 1-et és 2-t, minek következtében jelenleg is szivárog a földgáz a Balti-tengerbe. A jelek arra mutatnak, hogy szándékos akció, vagyis szabotázs történhetett. A robbantásokra nemzetközi vizeken került sor, így közvetlen támadás egyetlen országot sem ért, és a leginkább érintett Dánia és Svédország hangsúlyozta is, hogy nem terveznek katonai választ. A leginkább észszerű magyarázat az orosz szabotázs lehet, de kétséges, hogy valaha is kiderül, mi történt valójában.
Az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezeték elleni támadás mögött a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint.
Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.
Kedden, szinte egyszerre több szivárgás is történt a Balti-tengeren keresztül vezető gázvezetékeken, ami Oroszországból Németországba szállítja az orosz gázt. Sokan szerint szándékos szabotázsról van szó. Egy most napvilágot látott jelentés szerint az amerikai hírszerzés már hetekkel ezelőtt jelezte egy ilyen forgatókönyv megvalósulását - írta meg a Reuters.
Svédország az Északi Áramlat gázvezeték elleni feltételezett szabotázsakciót nem tekinti ellene irányuló támadásnak - jelentette ki Ann Linde svéd külügyminiszter szerdán.